Országismertető

Fontosabb gazdasági mutatók

Forrás: World Bank

Ország neve: Főváros:

Kínai Népköztársaság Peking

Általános információk

Államforma: Hivatalos nyelv: Etnikai megosztás: Nemek aránya:

Közigazgatás:

Alkotmány: Törvényhozás:

Politikai pártok:

Államfő: Miniszterelnök: Fegyveres erők:

Az alkotmány szerint Kína „népi demokratikus diktatúra szocialista állama, és egyben szocialista jogállam mandarin kínai

91,6% kínai (han) nemzetiségű, 8,4 kisebbség (55 nemzeti kisebbség)

1,06 férfi/nő arány

33 tartományi jogú egység (4 központi fennhatóságú város, 5 nemzetiségi autonóm terület, 2 különleges közigazgatású terület, és Tajvan nélkül – 22 tartomány).

A jelenleg hatályos alkotmányt 1982-ben fogadták el.

A legfelső államhatalmi és népképviseleti szerv a közel 3000 képviselőből álló Országos Népi Gyűlés (ONGY), amely évente egyszer, két héten át ülésezik.

Az ülésszakok között a parlament funkcióit az ONGY 134 tagú Állandó Bizottsága látja el. Elnöke 2018 március óta Li

Zhanshu (Li Dzsan-su)

Többpártrendszer van, viszont a KKP mellett létező 8 demokratikus párt önállósága korlátozott, társadalmi befolyása csekély.

2013 márciusa óta Xi Jinping (Hszi Csin-ping)

2013 márciusa óta Li Keqiang (Li Ko-csiang)

A Központi Katonai Bizottság irányítása alatt állnak. Elnöke, egyben a fegyveres erők főparancsnoka 2012 novembere óta Xi Jinping.

Gazdasági és politikai helyzetkép

Kína államformája az alkotmány szerint: Kína “népi demokratikus szocialista állama”, s egyben “szocialista jogállam”, 1949. október elsején került kikiáltásra.

Az ország – egyebek mellett – jelenleg a következő szervezetek tagja: Egyesült Nemzetek Szervezete, Kereskedelmi Világszervezet, Sanghaji Együttműködési Szervezet, G20, Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés, Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Nemzetközi Fejlesztési Társulás, Nemzetközi Pénzügyi Társaság, Multilateral Investment Guarantee Agency, Beruházási  Viták Rendezésének Nemzetközi Központja, African Development Bank, African Union – United Nations Hybrid Operation in Darfur, Association of Southeast Asian Nations Regional Forum, Ázsiai Fejlesztési Bank, BRICS, Karibi Fejlesztési Bank, Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa, Interpol, Nuclear Suppliers Group, Vegyifegyver-tilalmi Szervezet, International Hydrographic Organization, UNESCO, Group on Earth Observations

A Kínai Népköztársaság államszervezetét a hármas felosztás jellemzi: a kormányzati hatalom megoszlik a Kínai Népköztársaság kormánya, az Államtanács, illetve a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg között. A legtöbb posztot a Kínai Kommunista Párt tagjai foglalják el, a pártot pedig a Politbüro Állandó Bizottsága irányítja, egy 4-9 főből álló csoport, akik a legfontosabb döntéseket hozzák.

Kínában a hatalom a legfőbb vezető, az államfő (jelenleg Hszi Csin-ping) kezében összpontosul, aki három igen fontos szervezetet vezet: a Kommunista Párt és a Központi Bizottság főtitkára, a Kínai Népköztársaság elnöke, valamint a Központi Katonai Bizottság elnöke.

A Kommunista Párt helyzetét a Kínai Népköztársaság alkotmánya garantálja, míg megvalósításának eszköze az államszervezet, a hadsereg, a média és a gazdaság jelentős része felett gyakorolt közvetlen felügyelet. Az államszervezet fontos elemei az Országos Népi Gyűlés, a Népköztársaság elnöke, illetve az Államtanács (lényegében a kormány). Az Államtanács tagjai az kormányfő, jelenleg négy helyettese, öt államtanácsos, illetve 29 miniszter és az államtanácsi bizottságok vezetői.

Gazdasági és politikai helyzetkép

Gazdaságpolitikai célok: A kínai gazdaság az elmúlt évek során valóban mélyreható változásokon ment keresztül, céljait és szerkezetét tekintve egyaránt. A Hszi Csin-ping (Xi Jinping) elnök által a 2016 és 2020 közötti fejlesztési célok kapcsán felvetett, „innovatív, összehangolt, zöld és nyitott” fejlődési út nem csupán a jelenlegi kínai gazdasági problémákra reflektál, hanem a hosszú távú fejlődéshez vezető utat is lefekteti. Az úgynevezett kettős körforgás (dual circulation) gazdasági stratégiát először Hszi Csin-ping említette 2020. májusban; a stratégia egy belső és külső körből tevődik össze, melyben a belső kör a hazai piacra és innovációra támaszkodásból, a külső kör pedig külkereskedelemből és a külföldi befektetések vonzásából áll. Minden jel arra mutat, hogy a kettős körforgás meghatározó szerepet fog betölteni a 14. Ötéves Tervben, és az átfogó stratégia valószínűleg az elkövetkezendő évtizedek gazdasági politikájára is jelentős hatással lesz. A kettős körforgás fő pillére a belső körre való támaszkodás lesz: ezzel a politikával nagymértékben csökkenthetők a kiszámíthatatlan világgazdasági változások által okozott negatív hatások. Kína a világ legnagyobb felvevő piacával rendelkező ország, és Hszi szerint most jutott el a gazdasági fejlettség azon fokára, hogy kivitelezhetővé vált a stratégiai szektorokban való önfenntartásra való törekedés. Kína évek óta a világ legteljesebb ellátólánc rendszerével rendelkezik, azonban az USA-val vívott kereskedelmi háború rávilágított arra, hogy a kínai gazdaság keresleti oldala továbbra is erősen függ a szuperhatalom által gyártott high-tech termékektől (mikró chipek, félvezetők stb.). A belső körre támaszkodás nem létezhet a külső kör nélkül, így a párt az utóbbi évtizedek gazdasági stratégiáját folytatva továbbra is prioritásként fogja kezelni az export növelését, valamint erősíteni kívánja a világ országainak kitettségét a kínai ellátási láncoknak, melyet a befektetésösztönzés folytatásával kíván elérni.

A konkrét gazdaságpolitikai intézkedések mellett az innováció- vezérelt fejlődés, az adminisztratív eljárások egyszerűsítése, a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság érdekében tett lépések mind hozzájárulnak egy olyan rendszer létrehozásához, amely biztosíthatja Kína tartós és hosszú távon is fenntartható gazdasági fejlődését. A belső stabilitás egyik kulcselemének a Kínai Kommunista Párt vezető szerepének megőrzését, befolyásának fenntartását tekintik. A vezetés arra törekszik, hogy a politikai változások, reformfolyamatok irányítottan és fokozatosan következzenek be.

Tajvan, Tibet és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület kapcsán a pekingi vezetés az ország területi egységét megkérdőjelezhetetlennek tartja, továbbá saját belügyének tekinti az ország újraegyesítését.

A KKP magas rangú képviselői által hangoztatott, mindenki számára elérhető jólétet kifejező „Kínai Álom”, továbbá a „Törvények Uralma” és a „Négy Teljes Körű” (a mérsékelt prosperitás teljes körű elérése, a reformok teljes körű mélyítése, a teljes mértékben a törvények uralmán alapuló kormányzás és a Párt teljes körű szigorú kontrollja) jelentik napjaink kínai vezetésének ideológiai alapját. Xi Jinping államfő 2013-tól kezdve nagy energiákat mozgósít a KKP társadalmi támogatottságának növelésére, melynek keretében jelentősen szigorított az állami tisztviselők költekezéseire vonatkozó szabályokon, és széles körű korrupcióellenes harcot indított, amelynek 2014-től kezdve több, korábban vezető tisztséget betöltő párttag, tartományi vezető valamint magas rangú tábornok is áldozatául esett.

Kilátások

A kínai gazdaság növekedése a 2019-es év végéig 18 egymást követő negyedévben rendre a 6% és a 7% közötti tartományban mozgott, míg 2020-ban a pandémia ellenére sikerült 2,3%-kal növekednie. A bővülés messze elmarad a „reform és nyitás” 1978-as meghirdetését követő évtizedek szárnyalásától, ugyanakkor már 2019 végére számtalan gazdasági mutató (lakossági fogyasztás, ipari termelés,

energiapiaci kereslet) alakulása utalt arra, hogy a kínai gazdaság stabilizálódott. Kínai és külföldi szakértők egyaránt 7-9% közé teszik a kínai gazdaság 2021-es várható növekedését.

A kínai kormányzat által kijelölt célok (egy „modern szocialista társadalom kiépítése”) megvalósítása érdekében a gazdasági rányitási stratégia legfontosabb elemeként Kína tovább folytatja a nyitás politikáját, illetve a kínálati-oldali strukturális reformok kivitelezését. A COVID-19 kitörése és annak gazdasági hatásai, illetve az Egyesült Államokkal kiélesedett konfliktus folytán még inkább előtérbe kerültek olyan stratégiák, amelyek az új alapokra helyezett kínai növekedési modellnek megfelelően inkább a belső fogyasztásra (és a hazai fejlesztésű technológiákra) helyeznék a hangsúlyt (kettős körforgás, ld. előző dia)

Kína célja, hogy világvezető innovációs nagyhatalommá váljon, így kiemelt szerephez jut az innováció és az új technológiai fejlesztések, mint a „big-data,” a felhő alapú szolgáltatások, az elektromobilitás, az önvezető járművek vagy a mesterséges intelligencia területei. E szektorokban Kína kiemelkedő versenyelőnyre kíván szert tenni (a vonatkozó, magas szinten meghatározott célkitűzéseket a 2015 májusában kiadott „Made in China – 2025” elnevezésű iparfejlesztési terv tartalmazza).

A 2017 decemberében lezajlott Központi Gazdasági Munkakonferencia lezárását követően kiadott nyilatkozat „három kemény csatát” vetített elő Kína számára: a szegénység felszámolását, a pénzügyi szektor által támasztott kockázatok kezelését, és a környezetszennyezés elleni harcot (kiemelt célként került meghatározásra a légszennyezés visszaszorítása).

Gazdaságpolitikai célok

Kína gazdaságpolitikai céljait a 13. Ötéves Terv (2016-2020), és a várhatóan 2021 elején megjelenő 14. Ötéves Terv (2021-2026) foglalja össze. A 13. Ötéves Tervben megfogalmazott célok:

• Az ország gazdasági növekedésének fenntartása. A fejlesztési egyensúly, a befogadóképesség és a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve, az ország GDP-jének és az egy főre jutó jövedelemnek megduplázása a 2010-es adatokhoz képest.
• A fenti célok figyelembe vételével a főbb gazdasági mutatók kiegyensúlyozottságának és összehangoltságának megőrzése.
• A fejlesztések minőségének és hatékonyságának javítása.
• A mezőgazdaság jelentős korszerűsítése.
• Az iparosítás és az információintegráció szintjének további javulása.
• A fejlett stratégiai iparágak, és az új iparágak további növekedése.
• A szolgáltató ágazatok arányának erősödése.
• A tudomány, a technológia és a gazdaság eredményeinek elmélyülőintegrációja.
• A fejlesztések koordinációjának jelentős javulása.
• A fogyasztás gazdasági növekedéshez való hozzájárulásának további növekedése.
• A beruházások és a vállalatok hatékonyságának jelentős növekedése.
• Az ökológiai környezet általános minőségének javulása.
• Környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelési módszerek meghonosítása.
• Az energiaforrások felhasználásában a hatékonysági mutatók jelentős javulása.
• A teljes energia- és vízfogyasztás, a szén-dioxid-kibocsátás hatékony ellenőrzése, a szennyezőanyagok kibocsátásának jelentős csökkentése.

Választások

Választások helyi szinteken történnek, azt követően közvetett választások vannak.

 Államfő

A Kínai Népköztársaság elnökét és alelnökét az Országos Népi Gyűlés választja meg, a szavazati és választhatósági joggal rendelkező 45. életévüket betöltött állampolgárok közül. Az elnök és az alelnök megbízatása megegyezik az Országos Népi Gyűlés mandátumával, öt évre szól. A 2018 márciusában megrendezett 13. Országos Népi Gyűlés és a 13. Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület ülésén az elnöki ciklusra vonatkozó időbeni korlátozás eltörlésre került.

 Országos Népi Gyűlés (The National People’s Congress of the People’s Republic of China):

-A legfőbb államhatalmi szerv, az Országos Népi Gyűlésben egyaránt képviselve vannak a tartományok, a központi kormányzat alá rendelt városok, a fegyveres erők választott küldöttei, valamennyi nemzetiség, demokratikus párt és szervezet. Tagjait ötéves időtartamra választják meg.

-A Kínai Népköztársaság elnökének javaslata alapján születik döntés a miniszterelnök személyéről, a miniszterelnök javaslata alapján pedig a miniszterelnök-helyettesek, az államtanácsosok, a minisztériumok, a bizottságok vezetésével megbízott miniszterek, a Legfelsőbb Ellenőrzési Főigazgatóság vezetőjének és az Államtanács főtitkárának jelöléséről.

• Az Országos Népi Gyűlés választja meg a Központi Katonai Bizottság (KKB) elnökét, s az elnök javaslata alapján dönt a KKB más tisztségviselőinek megválasztásáról.
• Az Országos Népi Gyűlés választja meg a Legfelsőbb Népi Bíróság elnökét és a Legfelsőbb Népi Ügyészség főügyészét.

 Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága

Az Állandó Bizottság az elnökből, az alelnökből, a főtitkárból és a tagokból áll, akiket az Országos Népi Gyűlés első ülésszakán öt évre választanak meg.

 Központi Katonai Bizottság

A Központi Katonai Bizottság megbízatása öt évre szól. A bizottság elnöke egyszemélyi felelősséggel tartozik az Országos Népi Gyűlésnek vagy az Állandó Bizottságnak.

10 000

9 000

8 000

7 000

6 000

5 000

4 000

3 000

2 000

1 000

0

Kereskedelmi forgalom

Export

Import

Forrás: KSH

Magyar vállalati attitűd az ország piaca felé

Kína mérete és népessége a magyar vállalatok, a népesség méretéből fakadó hatalmas piac meghatározóak a világ minden országának szinte minden vállalata számára.

A komoly lehetőségek azonban magas piacra jutási költségekkel, és kitartást igénylő nehézségekkel is járhatnak, amelyek a magyar vállalkozások számára nehézségeket jelenthetnek.

A kínai piacon lévő verseny mind anyagi, mind humán erőforrások tekintetében szilárd elhatározást követel meg piacra lépési szándék

esetén.

Exportszerkezet 2019 (USD)

Exportszerkezet 2020. jan.-nov.

Magas szintű politikai és gazdaságdiplomáciai látogatások

• novemberében Orbán Viktor miniszterelnök megtekintette a sanghaji világkiállítást.
• Wen Jiabao miniszterelnök júniusában Magyarországon találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Wen Jiabao személyében 24 év elteltével látogatott Kína miniszterelnöke Magyarországra. A kínai kormányfő gazdasági fórumon is részt vett a Magyar Tudományos Akadémián, valamint Schmitt Pál köztársasági elnökkel és Kövér Lászlóval, az országgyűlés elnökével is találkozott.
• áprilisában kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Li Ko-csiang Kína miniszterelnök-helyettese. Találkozott Orbán Viktor kormányfővel, és jelenlétükben több megállapodást is aláírtak a két ország képviselői.
• Szijjártó Péter november 11-14. között látogatást tett a Kínai Népköztársaságban, amely során aláírta a Kínai Állami

Minőségfelügyeleti, Vizsgálati és Karantén Főhivatal (AQSIQ) budapesti bevizsgáló laboratóriumának  létrehozásáról  szóló dokumentumot. A kormánybiztos a kínai fővárosban megnyitotta a Magyar Kereskedőházat, felavatta a Pekingi Magyar Kulturális Intézetet, Hongkongban pedig újranyitotta a Magyar Főkonzulátust.

• Orbán Viktor miniszterelnök Li Keqiang kínai miniszterelnök meghívására február 12-13-án hivatalos látogatást tett Kínában. A két

miniszterelnök tárgyalását követően hat dokumentum került aláírásra. Orbán Viktor miniszterelnök megbeszélést folytatott továbbá Xi Jinping-gel, a Kínai Népköztársaság elnökével illetve Zhang Dejiang-gal, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnökével. A látogatás során Miniszterelnök úr részt vett és beszédet tartott a magyar-kínai üzleti fórumon, ahol jelenlétében 19 üzleti szerződés aláírására is sor került. Továbbá Orbán Viktor előadást tartott a Kínai Társadalomtudományi Akadémián, valamint látogatást tett a Pekingi Magyar Kulturális Intézetben.

• Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterként első ázsiai útja során Wang Yi kínai külügyminiszter meghívására Pekingbe látogatott

2014. október 27-28. között. Az út alkalmával – a külügyminiszteri konzultáció mellett – Szijjártó Péter bejelentette a Bank of China regionális központjának budapesti létrehozását, tárgyalt a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság, a Kínai Minőség ellenőrzési és Karantén Hivatal, valamint a Kereskedelmi Minisztérium vezetőivel, valamint előadást tartott a Kínai Társadalomtudományi Akadémián.

Magas szintű politikai és gazdaságdiplomáciai látogatások

• Orbán Viktor miniszterelnök részt vett – kíséretében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel – a 2014. december 16-17-ei belgrádi Kína–KKE csúcstalálkozón, amelyen háromoldalú, magyar-szerb-kínai együttműködési megállapodás került aláírásra a Budapest- Belgrád vasútvonal modernizációjával kapcsolatban.
• Wang Yi kínai külügyminiszter 2015. június 5-7. között hivatalos látogatást tett Magyarországon, amely keretén belül a magyar partnerével, Szijjártó Péterrel folytatott konzultáció mellett, megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint Áder János köztársasági elnökkel is. A külügyminiszteri konzultáció során a felek áttekintették a kétoldalú kereskedelmi, befektetési és turisztikai kapcsolatokat, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonal modernizációjának. A két miniszter emellett kormányközi együttműködési megállapodást írt alá a Selyemút gazdasági övezet és a századi tengeri Selyemút kiépítésének közös előmozdításáról.

2015. szeptember 2-3. között Szijjártó Péter  külgazdasági  és külügyminiszter  részt  vett  a II. világháború lezárásának  70.   évfordulója

• alkalmából megrendezett pekingi ünnepségeken és katonai parádén. A látogatás margóján kétoldalú találkozóra került sor Wang Yi kínai külügyminiszterrel, valamint Li Yuanchao alelnökkel.

Orbán Viktor miniszterelnök mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is részt

• vett a 2015. november 24-25. között Kínában, Szucsou városában megrendezett 4. Kína–KKE Miniszterelnöki Csúcson. A találkozó során elfogadásra került a következő egy év főbb programjait és kezdeményezéseit tartalmazó ’Suzhou Guidelines’ című dokumentum, illetve a kooperáció elvi kereteit és további fejlődési irányát meghatározó, öt évre szóló Középtávú Együttműködési Terv (Medium Term Agenda). A Kína–KKE csúcs keretén belül Li Keqiang kínai miniszterelnökkel folytatott kétoldalú tárgyalása alkalmával Orbán Viktor hangsúlyozta a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítás jelentőségét, illetve kezdeményezte a magyar mezőgazdasági termékek kínai exportjának bővítését, valamint a KKE országok vezetőivel közösen udvariassági találkozón vett részt Xi Jinping államfővel.

A projektben érintett miniszterelnökök jelenlétében aláírásra került a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításával kapcsolatos magyar-

• kínai kormányközi szerződés, amelynek a kihirdetéséről szóló törvényt 2016. április 12-én fogadta el a magyar Országgyűlés. A csúcstalálkozó margóján megrendezett üzleti eseményen csaknem 2 milliárd dollár értékben kötöttek szerződést a két ország vállalati vezetői. Pekingben emellett renminbiben történő államkötvény-kibocsátási együttműködésről írt alá megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök és Tian Guoli, a Bank of China elnöke, amelynek keretén belül a KKE országok közül hazánk bocsátott ki elsőként kínai devizában államkötvényt 2016 áprilisában

Magas szintű politikai és gazdaságdiplomáciai látogatások

• A magyar-kínai Gazdasági Vegyes Bizottság ülésszaka 2016. március 21-én került megrendezésre Budapesten, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter valamint Zhong Shan, a Kínai Kereskedelmi Minisztérium (MOFCOM) miniszterhelyettese társelnöklésével. Az ülés során megerősítésre került, hogy Magyarország továbbra is a Kínai-Közép- és Kelet-Európai Együttműködés zászlóshajója kíván maradni, valamint, hogy a külkereskedelmünk komoly tényezője a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. A Budapest- Belgrád vasútvonal felújítási projekt fontosságában is egyetértettek a miniszterek, amely projekt nemcsak Magyarország, Közép-Európa és a Nyugat-Balkán érdeke, hanem ezen felül tökéletesen illeszkedik a kínai Új Selyemút koncepcióba is.
• június 8-9. között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részt vett Ningboban a 2. Kína- Közép- és Kelet-Európai országok Kereskedelemfejlesztési és Gazdasági Együttműködési Miniszteri Konferencián, továbbá annak kísérőrendezvényein: a Kína-KKE Befektetési és Kereskedelmi Kiállítás hivatalos megnyitóján és a Magyar-Kínai Befektetési és Kereskedelmi Fórumon. A Kína–KKE Befektetési és Kereskedelmi Expón 2016-ban Magyarország volt a díszvendég. Az eseményhez kapcsolódóan Miniszter úr több magas szintű kétoldalú találkozót bonyolított le, így tárgyalt Gao Hucheng (Kao Hu-cseng) kínai kereskedelmi miniszterrel.
• november 5-én Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett Kína és a közép- és kelet-európai országok kormányfőinek Rigában megrendezett 5. csúcstalálkozóján. Az esemény keretén belül Orbán Viktor egyeztetést folytatott Li Keqiang kínai miniszterelnökkel. Aláírásra került két, a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításához kapcsolódó megállapodás, valamint egy termelőkapacitások terén való együttműködéssel kapcsolatos magyar-kínai keret-megállapodás. Az eseményen döntés született arról, hogy Magyarország rendezi meg a 2017. évi Kína–KKE miniszterelnöki csúcstalálkozót.
• november 30-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalos látogatást tett Pekingben, amikor is külügyminiszteri konzultációra került sor kínai partnerével. A látogatás alkalmával megrendezésre került az első magyar-kínai „Egy övezet, egy út” munkacsoport-ülés is. Szijjártó Pétert továbbá fogadta Yang Jiechi külügyi államtanácsos és megbeszélést folytatott Xu Shaoshi, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság elnökével, Gou Zhongwen sportminiszterrel, valamint Jin Liqunnel, az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank elnökével, továbbá átadta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét Xu Lin államtanácsos asszonynak, a Kínai Nyelvoktatási Tanács és a Konfuciusz Intézetek Főigazgatósága korábbi főigazgatójának.

Magas szintű politikai és gazdaságdiplomáciai látogatások

• május 13-án Orbán Viktor miniszterelnököt hivatalos kínai látogatása keretében fogadta Xi Jinping kínai államfő, Li Keqiang miniszterelnök és Zhang Dejiang, az Országos Népi Gyűlés elnöke. A kínai államfő és Orbán Viktor miniszterelnök e látogatás alkalmával megállapodott a magyar-kínai kapcsolatok átfogó stratégiai partnerség szintjére emeléséről. 2017. május 14-15-én Orbán Viktor miniszterelnök – kíséretében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel – részt vett a pekingi „Egy övezet, egy út fórum a nemzetközi együttműködésért” című magas szintű konferencián.
• A 2016 novemberében a rigai Kína-KKE csúcstalálkozó alkalmával aláírt, a KKM és a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság (NDRC) közötti termelési kapacitások területén való együttműködésről szóló megállapodás alapján 2017. június 7-én a KKM-ben sor került az  első kétoldalú munkacsoportülésre, melyet Szijjártó Péter miniszter úr és Wang Xiaotao, az NDRC alelnöke
• Kövér László házelnök 2017. május 31. és június között hivatalos látogatást tett Kínában, amelynek kertében Peking mellett Hszianba, Sanghajba, Hongkongba és Makaóra is ellátogatott. Zhang Dejiang, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága elnökével folytatott tárgyalás követően a két ország törvényhozása közötti együttműködés erősítéséről szóló megállapodás írtak alá.
• június 18-21. között Magyarországon megrendezett 3. Kína–Közép- és Kelet-Európai Országok Egészségügyi Miniszterek Találkozóján részt vett Liu Yandong kínai miniszterelnök-helyettes asszony, aki az eseményhez kapcsolódó programja mellett Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér László házelnökkel is megbeszélést folytatott.
• november 27-én, Budapesten került megrendezésre a hatodik Kína-Közép- és Kelet-Európa miniszterelnöki csúcstalálkozó. A kapcsolódó aláírási ceremónián a 16 ország és Kína között összesen 23 megállapodás került aláírásra, ebből három magyar vonatkozású,

Magas szintű politikai és gazdaságdiplomáciai látogatások

• május 13-án Orbán Viktor miniszterelnököt hivatalos kínai látogatása keretében fogadta Xi Jinping kínai államfő, Li Keqiang miniszterelnök és Zhang Dejiang, az Országos Népi Gyűlés elnöke. A kínai államfő és Orbán Viktor miniszterelnök e látogatás alkalmával megállapodott a magyar-kínai kapcsolatok átfogó stratégiai partnerség szintjére emeléséről. 2017. május 14-15-én Orbán Viktor miniszterelnök – kíséretében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel – részt vett a pekingi „Egy övezet, egy út fórum a nemzetközi együttműködésért” című magas szintű konferencián.
• A 2016 novemberében a rigai Kína-KKE csúcstalálkozó alkalmával aláírt, a KKM és a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság (NDRC) közötti termelési kapacitások területén való együttműködésről szóló megállapodás alapján 2017. június 7-én a KKM-ben sor került az  első kétoldalú munkacsoportülésre, melyet Szijjártó Péter miniszter úr és Wang Xiaotao, az NDRC alelnöke
• Kövér László házelnök 2017. május 31. és június között hivatalos látogatást tett Kínában, amelynek kertében Peking mellett Hszianba, Sanghajba, Hongkongba és Makaóra is ellátogatott. Zhang Dejiang, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága elnökével folytatott tárgyalás követően a két ország törvényhozása közötti együttműködés erősítéséről szóló megállapodás írtak alá.
• június 18-21. között Magyarországon megrendezett 3. Kína–Közép- és Kelet-Európai Országok Egészségügyi Miniszterek Találkozóján részt vett Liu Yandong kínai miniszterelnök-helyettes asszony, aki az eseményhez kapcsolódó programja mellett Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér László házelnökkel is megbeszélést folytatott.
• november 27-én, Budapesten került megrendezésre a hatodik Kína-Közép- és Kelet-Európa miniszterelnöki csúcstalálkozó. A kapcsolódó aláírási ceremónián a 16 ország és Kína között összesen 23 megállapodás került aláírásra, ebből három magyar vonatkozású,

Magas szintű politikai és gazdaságdiplomáciai látogatások

• Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2020. augusztus 24-én hivatalos látogatást tett a Kínai Népköztársaságban, amely során külügyminiszteri konzultáció keretében tárgyalt Wang Yi kínai államtanácsos és külügyminiszterrel. A kétoldalú kapcsolatok jelentőségét kiválóan szemlélteti, hogy járványhelyzet normalizálódása óta az első európai delegáció Magyarországról érkezett a Kínai
• Népköztársaságba.

Főbb kétoldalú gazdasági megállapodások

• Beruházás-védelmi és kettős adóztatást kizáró megállapodás (1991)

• Polgári és kereskedelmi jogsegély egyezmény(1995)

• Megállapodás Magyarország felvételéről az ADS (Approved Destination Status) országok közé (2003)

• Gazdasági együttműködési megállapodás (2004)

• Az MFB és a Kínai Fejlesztési Bank közötti – a Kínai Fejlesztési Bank által biztosított fejlesztési hitelkeret felhasználásának feltételeiről szóló keret-megállapodás (2012)

• Hitel megállapodás az Eximbank és a Kínai Export-Import Bank között(2013)

• Stratégiai együttműködési megállapodás az MVM és a Bank of China között(2013)

• Bilaterális devizacsere keret-megállapodás a Magyar Nemzeti Bank és a kínai jegybank között (2013)

• Infrastrukturális Keretmemorandum (2013)

• Együttműködési megállapodás a magyar-szerb vasútvonal modernizációjáról a Kínai Népköztársaság Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottsága valamint Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma és Szerbia Köztársaság Építésügyi, Közlekedési és

Infrastrukturális Minisztériuma között (2014)

• Egyetértési Nyilatkozat Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Selyemút Gazdasági Övezet és a Századi Tengeri Selyemút kiépítésének közös előmozdítása területén történő együttműködés tárgyában (2015)

• Keretmegállapodás Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma és a Kínai Népköztársaság Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottsága között a termelési kapacitások területén való együttműködés fejlesztéséről (2016)

• Kétoldalú Együttműködési Terv Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezés keretében (2017)

• Együttműködési megállapodás Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma és a Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma között a kis- és középvállalkozások közötti együttműködésről (2017)

• Egyetértési Nyilatkozat Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma és a Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma között az elektronikus kereskedelemre vonatkozó együttműködésről (2017)

• Együttműködési Nyilatkozat Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, valamint a Kínai Népköztársaság Vámhivatala között

a fagyasztott csirke és pulykahús kínai kivitelét lehetővé tevő megállapodásról (2019)

• Egyetértési Nyilatkozat Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, valamint a Kínai Népköztársaság Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottsága között a Magyarország-Kína Együttműködési Központ létrehozásáról az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés

Bilaterális Együttműködési Tervének keretein belül (2019)

• Együttműködési Nyilatkozat Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma és a Kínai Népköztársaság Kereskedelmi

Minisztériuma között az akadálymentes kereskedelmet elősegítő munkacsoport létrehozásáról (2019)

Főbb kiállítások és vásárok

A pekingi nagykövetség által támogatásra ajánlott kiállítások:

• China Hi-Tech Fair (Shenzhen)
• China-Eurasia Expo (CAEEXPO) – Ürümcsiváros
• China Beijing International Fair For Trade in Services (CIFTIS)- Peking
• China Hospeq – Peking
• CMEH – China (Beijing) Int’l Medical Devices Exhibition – Peking/Sencsen
• ANUFOOD China – Peking
• 129rd & 130th Canton Fair (2021 Spring & Autumn)NUFOOD China – Guangzhou
• China Overseas Investment Fair (COIFAIR) – Peking

A 2021-ben megrendezendő kiállítások fizikai megrendezését és látogathatóságát a kínai és nemzetközi vírushelyzet fogja meghatározni, így a részvétel előtt mindenképpen ajánlott tájékozódni a legfrissebb információk után.

Pekingben csaknem ezer kiállítást rendeznek minden évben, a következő weboldalon szektoronkénti bontásban található meg az összes, a kínai fővárosban megrendezett kiállítás:

https://10times.com/beijing-cn/tradeshows

A kiállításokon, vásárokon történő részvétel önmagában nem hatékony kapcsolódó találkozók, bemutatkozások megszervezése nélkül.  A külgazdasági attasé-hálózat Kínában minden segítséget megad az érdeklődő, illetve kilátogató vállalatok számára partnerkeresésben, potenciális üzleti partnerek beazonosításában.

A hagyományos hirdetési módszerek kevésbé hatásosak, mivel a helyi döntéshozók fokozottan hagyatkoznak  ismerőseik  tapasztalataira, illetve megbízhatónak számító egyéb forrásokból származó információkra. Utóbbiak terén a szakértői vélemények mellett egyre növekszik a különböző mobilalkalmazásokon található, korábbi felhasználók és vendégek által hagyott értékelések jelentősége, illetve a közösségi média egyes ismert „influencer” személyiségeinek véleménye is.