Kína befektetés-ösztönzési rendszerének bemutatása

Kína adókedvezményeket biztosít a gazdaság kiemelt területein való befektetés esetén. Régiónként és önkormányzatonként, valamint iparáganként is lehetnek befektetés-ösztönzőintézkedések.

1995 óta a kínai külföldi befektetéseket a „Catalogue of Industries for Guiding Foreign Investment”, avagy a „Katalógus a külföldi befektetési iparágak irányításához (Katalógus)” című, a vonatkozó törvények részét képező kiadvány szabályozza. A katalógust kb. háromévente frissítik, hogy aktuálisan tükrözze a kormány uralkodó gazdasági és politikai céljait és politikáját, továbbá Kína gazdasági fejlődésének szükségessége szerint a külföldi befektetések irányának meghatározása érdekében.

2017 júniusában a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság (NDRC) és a Kereskedelmi Minisztérium (MOFCOM) kihirdette az új iparági katalógust a külföldi befektetések irányításához (2017. katalógus). A 2017. évi katalógus a következőket tartalmazza. Kína korszerűsítette külföldi befektetési rendszerét azáltal, hogy a legtöbb iparágban a külföldi befektetési vállalkozások alapítására és átalakítására vonatkozó eredeti jóváhagyási eljárást egy online nyilvántartási rendszerrel váltotta fel. A nyilvántartási rendszerrel való koordináció mellett a 2017. évi katalógus negatív listát is vezetett be. A negatív listán nem szereplő valamennyi iparág feltételezhetően engedélyezi a külföldi befektetéseket, és csak online nyilvántartásba vétel tárgyát képezi. Azokat az iparágakat, amelyekre vonatkoznak a „külföldi befektetésekhez való hozzáférés különleges adminisztratív intézkedései”, továbbra is a Kínai Kereskedelmi Minisztérium hagyja jóvá.

A katalógus és a negatív lista – amely a külföldiek számára nem vagy korlátozottan elérhető iparágakat és tevékenységeket tartalmazza

– szerint a külföldi befektetéseket négy kategóriába sorolják:

Ösztönzött: a kínai vezetés támogatja a külföldi cégeket, hogy ezekbe az iparágakba fektessenek be. Az ösztönzők lehetnek adókedvezmények (ld. Adózási szabályok, befektetés esetén adózási kedvezmények a célországban), vagy földhasználati jogok.

Korlátozott: az ilyen típusú beruházásokra különféle korlátozások vonatkoznak. Tiltott: Ezek az iparágak és tevékenységek nem nyitottak a külföldi befektetésekre.

Megengedett: általában engedélyezettek azok a befektetések, amelyek nem tartoznak a fenti három kategóriába.

Befektetési kapcsolatok

Kína befektetés-ösztönzési rendszerének bemutatása

2018. júniusában az NDRC és a MOFCOM frissítette a negatív listát azzal, hogy kihirdette a külföldi befektetésekhez való hozzáférés céljára szolgáló különleges adminisztratív intézkedéseket, ez a 2018 évi negatív lista. Ez csökkentette a korlátozott vagy tiltott ipari kategóriák számát 63-ról (2017-es katalógus) 48-ra. Például a polgári repülőgépek tervezését, gyártását és javítását törölték a korlátozott iparágak listájáról. Emellett kijelölt egy átmeneti időszakot a korlátozások megszüntetésére vagy enyhítésére bizonyos területeken. Például a tőkepiaci szolgáltatásokkal és a biztosítási ágazattal foglalkozó társaságok külföldi részvényarányát 2021-ben megszüntetik. A dokumentum tartalmazza a külföldi befektetésekre vonatkozó adminisztratív követelményeket, a tulajdoni hányadokra vonatkozó követelményeket, az ellenőrzéssel kapcsolatos követelményeket, valamint a bizonyos ágazatokban a hozzáférési korlátozások megszüntetésére vagy enyhítésére vonatkozó átmeneti időszakokat. A 2018-as negatív lista főbb változásai a korábbiakhoz képest:

• A pénzügyi szektorban megszűnik a bankok tulajdoni arányának korlátozása. Az engedélyezett tulajdoni hányad az értékpapír kereskedők, az alapkezelők és a biztosítók esetében 51% -ra emelkedett. 2021-ben a korlátozást minden pénzügyi ágazatban törlik.
• Az infrastrukturális szektorban a teher-vasúti hálózatok és az elektromos hálózatok építésével és üzemeltetésével kapcsolatos korlátozások törlésre kerültek.
• A közlekedési ágazatban törölték a vasúti személyszállító vállalatokra, a nemzetközi tengeri szállításra és a nemzetközi hajózási ügynökségekre vonatkozó korlátozásokat.
• A benzinkutakra, a gabonavásárlásra és a nagykereskedelemre vonatkozó korlátozásokat törölték.
• A kulturális szektorban törlésre került a külföldi befektetések internet-hozzáférési
• Az autóiparban megszűnt a speciális célú gépjárművek és az új energiahordozók gyártásával kapcsolatos tulajdoni hányadra vonatkozó korlátozás.
• A hajózási ágazatban mind a tervezést, gyártást és karbantartást illetően megszűnik a tulajdoni hányadra vonatkozó korlátozás.
• A légijármű-ipar tulajdoni hányadra vonatkozó korlátozásait törölték.
• A fegyverek és lőszerek gyártása már nem szerepel a 2018-as negatív listán.
• A mezőgazdaságban az új fajták tenyésztése és a növénytermesztés esetében a búza és kukorica kivételével megszűnt a tulajdoni hányadokra vonatkozó korlátozás.
• Az energiaszektorban megszűnt a szénerőforrások feltárására és kiaknázására vonatkozó tulajdoni hányadokra vonatkozó korlátozás.
• Az bányászati szektorban megszűntek a ritkaföldfémek feltárására és kitermelésére tulajdoni hányadokra vonatkozó korlátozások.

Befektetési kapcsolatok

Kína befektetés-ösztönzési rendszerének bemutatása

A kínai gazdasági nyitás további előmozdítása, az új nyitott gazdaság kiépítésének felgyorsítása és a külföldi befektetési politikák javítása érdekében az NDRC és a MOFCOM 2019-ben kiadta a „Catalogue of Industries for Encouraged Foreign Investment”, avagy „Ösztönzött külföldi befektetések iparának katalógusát”, amely a korábbi „Catalogue of Industries for Guiding Foreign Investment (Amended in 2017)” és a „Catalogue of Priority Industries for Foreign Investment in Central and Western China (Amended in 2017)” katalógusok helyébe lépett. Ezen túlmenően a Vámigazgatás (General Administration of Customs) kiadta az „Announcement on Issues Concerning the Implementation of the Catalogue of Industries for Encouraged Foreign Investment”, avagy az „Ösztönzött külföldi befektetések iparának katalógusának megvalósításával kapcsolatos kérdéseket tárgyaló közlemény” című kiadványát. Az 2019-es katalógus két alkatalógust tartalmaz:

• az egyik a „Catalogue of Industries for Guiding Foreign Investment Nationwide”, (A külföldi befektetések országos irányításának iparági katalógusa, a továbbiakban: „Nemzeti Katalógus”), amely az egész országban alkalmazható.
• a másik a „Catalogue of Priority Industries for Foreign Investment in Central and Western China” (A Közép- és Nyugat-Kínában zajló külföldi befektetések kiemelt iparágainak katalógusa, a továbbiakban: „Közép- és Nyugat-Katalógus”), amely csak Kína középső, nyugati és északkeleti régióiban alkalmazható.

A 2017-es Catalogue of Industries for Guiding Foreign Investment és a Catalogue of Priority Industries for Foreign Investment in Central and Western China katalógusokhoz képest kibővítették azokat az iparágakat, ahol a külföldi befektetéseket ösztönzik. A 2019-es ösztönző katalógusban összesen 1108 bejegyzés található, amelyek közül 415 bejegyzés szerepel a Nemzeti katalógusban és 693 bejegyzés a Központi és Nyugati Katalógusban.

A Nemzeti Katalógus új kiegészítéseinek és átdolgozásainak több mint 80 százaléka a gyártóiparba tartozik, ezzel próbálja ösztönözni a külföldi befektetéseket a csúcskategóriás gyártásba, az intelligens gyártásba, a zöld gyártásba és a kapcsolódó tevékenységekbe.

A Közép- és Nyugati Katalógus elsősorban a munkaigényes iparágakra, a fejlett és alkalmazható technológiai iparágakra, valamint a kiegészítő létesítmények építésére összpontosít, ösztönözve a közép- és nyugati régiókba áthelyezett külföldi befektetett vállalkozásokat.

Befektetési kapcsolatok

Kína befektetés-ösztönzési rendszerének bemutatása

A fő kiigazítások az alábbiak:

Befektetési kapcsolatok

Kína befektetés-ösztönzési rendszerének bemutatása

Befektetési kapcsolatok

Kína befektetés-ösztönzési rendszerének bemutatása

Befektetési kapcsolatok

Kína befektetés-ösztönzési rendszerének bemutatása

A legújabb katalógus 2021. január 27-től van érvényben. A korábbi verzióhoz képest az új listán 127 további tétel szerepel, ami 10 százalékos növekedést jelent a külföldi befektetéseket ösztönző szektorok számában. 88 meglévő szektort módosítottak, hogy kibővítsék a lefedettségüket. A növekedés a elsősorban a gyártással, a termelői szolgáltatásokkal, valamint a közép- és nyugati régiókkal kapcsolatos tételek kapcsán jelentős. A nemzeti szintű alkatalógusba felvett új szektorok közé tartoznak a légzőkészülékek, az ECMO (testen kívüli membrán oxigenizálás) eszközök, az online oktatási szolgáltatás és az 5G mobil távközlési technológiák. A közép- és nyugati régiók versenyképes iparainak alkatalógusa, amely ösztönzi a külföldi befektetéseket, 62 új tételt és 37-et módosított tételt tartalmaz. A piac további megnyitása érdekében Kína 2020. június végén új, rövidített negatív listákat mutatott be a külföldi befektetések számára, és a külföldi befektetők számára korlátozott szektorok száma 33-ra csökkent a 2019-es 40-ről.

A katalógusba az iparágakba irányuló külföldi befektetések kedvezményekben részesülhetnek, például az adózás (ld. Adózási szabályok, befektetés esetén adózási kedvezmények a célországban) és a földhasználat területén.

További információ érdekében keresse bizalommal a területileg illetékes külgazdasági attasékat.

Befektetési kapcsolatok

Kína befektetés-ösztönzési rendszerének bemutatása

Különleges gazdasági övezetek (Special Economic Zones, SEZ)

A különleges gazdasági övezetek (SEZ-ek) számára Kína kormánya szabadabb piacorientált gazdaságpolitikát és rugalmasabb kormányzati intézkedéseket biztosít a másutt szigorúan központilag tervezett gazdasághoz képest. Ez lehetővé teszi az SEZ-ek számára a gazdaság szabadabb irányítását, így vonzóbb lehetőséget teremtve a külföldi és a hazai vállalkozások számára. A SEZ-ekben a külföldi és belföldi kereskedelmet és befektetéseket a kínai pekingi központi kormány engedélye nélkül folytatják, adó- és üzleti ösztönzőkkel a külföldi befektetések és a technológia vonzására.

Gazdasági reformjai és a világ felé történő nyitás politikájának részeként Kína 1978 és 1984 között különleges gazdasági övezeteket (SEZ-eket) hozott létre Shantou-ban, Shenzhenben és Zhuhai-ban Guangdong tartományban, valamint Xiamen-ben Fujian tartományban, illetve Hainan egész épületet, mint különleges gazdasági zónát.

1984-ben Kína további 14 tengerparti várost nyitott meg a tengerentúli beruházások előtt (északról délre felsorolva): Dalian, Qinhuangdao, Tianjin, Yantai, Qingdao, Lianyungang, Nantong, Shanghai, Ningbo, Wenzhou, Fuzhou, Guangzhou, Zhanjiang és Beihai. Ezeket a tengerparti városokat „nyílt tengerparti városoknak” nevezték ki.

1985-től a központi kormány kibővítette a partvidéket a következő (északról délre felsorolt) nyitott gazdasági zónák létrehozásával: a Liaodong-félsziget, Hebei tartomány (amely Pekinget és Tianjint veszi körül), a Jangce-delta, a Hsziamen-Zhangzhou-Quanzhou háromszög a Fujian déli tartományban, a Gyöngy-folyó deltája és a Guangxi Zhuang autonóm régió.

1990-ben a kínai kormány úgy döntött, hogy megnyitja a sanghaji Pudong új területet a tengerentúli beruházások számára, valamint a Yang Zi folyó völgyében található több város számára.

1992 óta az Állami Tanács számos határ menti várost, valamint a szárazföldi tartományok és autonóm régiók összes fővárosát nyitotta meg. Ezen túlmenően 15 szabadkereskedelmi zónát, 32 állami szintű gazdasági és technológiai fejlesztési zónát, valamint 53 új és csúcstechnológiai ipari fejlesztési zónát hoztak létre a nagy és közepes méretű városokban. Ennek eredményeként Kínában kialakult a parti területek folyami, határ menti és szárazföldi területekkel történő megnyitásának és integrálásának többszintű változatos mintázata.

Befektetési kapcsolatok

Kína befektetés-ösztönzési rendszerének bemutatása

A SEZ-ek gazdaságpolitikája:

• Különleges adókedvezmények a SEZ-ekbe történő külföldi befektetésekhez.

• Nagyobb függetlenség a központi kormányzattól a nemzetközi kereskedelmi tevékenységekben.

• A gazdasági jellemzőket „4 alapelv” képviseli:

• Az építkezés elsősorban a külföldi tőke vonzására és felhasználására támaszkodik

• Az elsődleges gazdasági formák a kínai-külföldi közös vállalkozások és partnerségek, valamint a teljes egészében külföldi tulajdonban lévő vállalkozások

• A termékek elsősorban exportorientáltak

• A gazdasági tevékenységeket elsősorban a piaci erők vezérlik

A SEZ-eket az országos tervezés külön felsorolja (ideértve a pénzügyi tervezést is), és tartományi szintű hatáskörrel rendelkeznek a gazdasági igazgatás terén. A SEZ-ek helyi kongresszusának és kormányának jogában áll jogszabályokat alkotni.

Befektetési kapcsolatok

Kína befektetés-ösztönzési rendszerének bemutatása

Szabadkereskedelmi övezetek (Free Trade Zone, FTZ)

Kínában a szabadkereskedelmi övezetek (Free Trade Zone, FTZ) olyan speciális gazdasági területek, ahol az áruk szállítása, kezelése és gyártás során való felhasználása a vámhatóságok hatáskörén kívül esik.

Az FTZ-k létrehozásával Kína képes lett ellenőrizni a termékek beáramlását, regisztrálni a termékeket a vámhatóságnál és a CIQ-nál (Kína ellenőrzési és karanténszolgáltatásai), ezzel javítva a termékek minőségét a piacon. Természetesen ez megvédi a kínai fogyasztókat és csökkenti a nem hivatalos csatornákon keresztül történő importot.

Az FTZ-k bevezetésével a külföldiek számára könnyebb belépni a kínai piacra. A külföldi társaságok számos előnyt élvezhetnek, például az áruk tárolhatók, kezelhetők, előállíthatók és újraexportálhatók a kínai vámok beavatkozása nélkül és behozatali vámok fizetése nélkül.

Az külföldi vállalatok és befektetők által elérhető előnyök az FTZ-n keresztül:

• A regisztráció az FTZ-ben lényegesen könnyebb és gyorsabb
• Használhatják a vám raktárakak
• Korszerűsített és kevésbé időigényes folyamatok
• Gyorsabb vámkezelés
• Az áruk az FTZ-k és a külföldi országok között mozoghatnak anélkül, hogy Kínában adókat és vámokat kellene fizetniük
• Az FTZ-ekben alapított külföldi tulajdonú vállalat is számos előnyt élvezhet, többek között:
  • Alacsonyabb követelmények vállalatalapításkor
  • Kevesebb importadó
  • Adó visszatérítések
  • Szabadabb deviza gazdaálkodási és pénzváltási lehetőségek az FTZ-ek belüli bankokon keresztül

Befektetési kapcsolatok

Kína befektetés-ösztönzési rendszerének bemutatása

2018. június 30-án az NDRC kiadta az FTZ-k (Free Trade Zone, FTZ Negative List 2018) negatív listáját, amely 2018. július 30-án lépett hatályba, és a 2018-as országos negatív listával összehasonlítva tovább enyhítette a korlátozásokat.

A lista elsősorban a pénzügyi, biztosítási, de a nehézipar, például az autóipar, a mezőgazdaság, a bányászat és egyéb nehézipar

területén tevékenykedő külföldi társaságokra vonatkozik.

A teljes negatív listát megtalálható a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság honlapján. http://www.beijing.gov.cn/zhengce/zhengcefagui/202006/t20200625_1932475.html

A lista csak kínai nyelven érhető el, és nincs hivatalos angol nyelvű fordítás. További információ érdekében keresse bizalommal a területileg illetékes külgazdasági attasékat.

Befektetési kapcsolatok

Kína befektetés-ösztönzési rendszerének bemutatása

Az első FTZ-t Sanghajban nyitották meg 2013-ban, ezt követően több új FTZ is megnyitottak különböző városokban és tartományokban. 2020-ra összesen 18-t. 2025-re tervezik Hainan teljes területének a FTZ-vé alakítását. A nagyobb FTZ-k listája:

• Chongqing Free Trade Zone
• Fujian Free-Trade Zone
• Guangdong Free-Trade Zone
• Hainan Free Trade Zone
• Henan Free Trade Zone
• Hubei Free Trade Zone
• Liaoning Free Trade Zone
• Shaanxi Free Trade Zone
• Shanghai Free-Trade Zone
• Sichuan Free Trade Zone
• Tianjin Free-Trade Zone
• Zhejiang Zone