A vállalkozás bejegyzési folyamata

A vállalkozás bejegyzési folyamata

A kínai cégbejegyzés folyamata a vállalkozás típusától függ – vegyesvállalat, teljes egészében külföldi tulajdonú vállalkozás vagy képviseleti iroda. Egy vállalkozás létrehozása Kínában általában három-hat hónapot vesz igénybe, és különböző kormányzati hatóságokat és eljárásokat foglal magában, amelyek a vállalkozás iparágától és az Ön által választott struktúrától függően eltérőek lehetnek. Az elsődleges érintett kínai kormányhatóságok a következők:

• Kereskedelmi Minisztérium
• Ipari és Kereskedelmi Állami Adminisztráció (SAIC)
• Állami Devizahivatal (SAFE)
• Állami adóügyi adminisztráció
• Általános Vámigazgatás
• Állami Minőségügyi és Műszaki Felügyeleti Hivatal
• Nemzeti Statisztikai Hivatal

Az ausztrál vállalkozások négy fő lehetőség közül választhatnak külföldi befektetési vállalkozás (FIE) létrehozására: képviseleti irodák (RO), teljes mértékben külföldi tulajdonú vállalkozások (WFOE), közös vállalkozások (JV) – amelyeknek két típusa van, az egyik a külföldi befektetésű partnerség (FIP).

Az üzleti tevékenységét már a vállalkozásindítás korai szakaszában világosan meg kell határoznia, mivel ez fog szerepelni a kínai vállalkozói engedélyében. Vállalkozása csak a tevékenységi körén belül végezhet tevékenységet Kínában. Ne feledje, hogy további kérelemre és jóváhagyásra van szükség, ha módosítani kívánja a tevékenységi körét, ami nagyon időigényes lehet.

Képviseleti irodák (RO)

A legkönnyebben és legegyszerűbben egy képviseleti irodát (RO) lehet Kínában bejegyeztetni. Ezért népszerű az ausztrál vállalkozások körében, amelyek egyszerűen csak meg akarják ismerni a kínai piacot és környezetet, és üzleti kapcsolatokat akarnak kialakítani. A képviseleti irodának nincs törzstőkekövetelménye, de korlátozott üzleti körrel rendelkezik. A kínai törvények értelmében az RO nem folytathat semmilyen díjazást vagy nyereségtermelő tevékenységet, és nem állíthat ki nyugtát, illetve nem fogadhat el fizetést szolgáltatásokért. Az RO csak olyan piackutatási és PR-tevékenységekben vehet részt, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a vállalkozás termékeihez vagy szolgáltatásaihoz, valamint olyan kapcsolattartási tevékenységekben, amelyek a termékszolgáltatáshoz, valamint a belföldi beszerzéshez és beruházáshoz kapcsolódnak.

Egyéb követelmények:

• Az anyavállalatnak legalább két éve kell működnie.
• Nem alkalmazhat közvetlenül helyi alkalmazottakat. Inkább egy hivatalos kínai munkaközvetítő ügynökséget kell megbíznia.
• A regisztrációs bizonyítványt egy évre állítják ki, és évente megújítják.
• Nem tud átstrukturálódni a közvetlen külföldi befektetések vállalkozásának átfogóbb formájává.

Egy RO létrehozásához az anyavállalatnak először üzleti engedélyt kell kérnie az SAIC-nál benyújtott kérelem útján, majd ezt követően be kell jelentkeznie más illetékes hatóságoknál. Bizonyos iparágakban a SAIC-kérelem benyújtása előtt az illetékes hatóságok jóváhagyására van szükség. A SAIC-regisztrációs folyamat általában három-négy hónapig tart, és meglehetősen időigényes, ha közvetlenül a hatóságokhoz nyújtják be. Az ausztrál vállalkozások inkább olyan tanácsadó céget bízhatnak meg a kérelem benyújtásával, amely alaposabb eljárási ismeretekkel rendelkezik.

Minden pályázatot mandarin nyelven kell benyújtani, és emellett angolul is lehet írni. A két nyelven készült dokumentumok azonos érvényességgel bírnak. A jóváhagyási engedélyeket általában a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül adják ki.

Teljesen külföldi tulajdonú vállalkozás (WFOE)

A teljes egészében külföldi tulajdonú vállalkozás (WFOE) olyan korlátolt felelősségű társaság, amelyet teljes egészében egy vagy több külföldi szervezet finanszíroz. A WFOE a külföldi befektetők által választott legnépszerűbb üzleti struktúra, mivel ez teszi lehetővé a legnagyobb szabadságot az üzleti irányításban. A WFOE létrehozásához nagy mennyiségű tőkére van szükség, de előnye, hogy egy független jogi személyt hoz létre, amely nyereségtermelő üzleti tevékenységet folytathat, és saját módján irányíthatja az üzletet, miközben leányvállalatokat is létrehozhat. A vállalkozási engedélyt általában 30 évre adják ki, de rövidebb vagy hosszabb időtartamra, valamint meghosszabbításra is van lehetőség.

A kormányzati jóváhagyás megszerzéséhez kritikus fontosságú, hogy mind az üzleti kört, mind a teljes beruházást pontosan meghatározzák a kezdeti kérelmezési szakaszban, mivel a WFOE-t a létrehozást követően jogilag kötelezik arra, hogy az üzleti körén belül maradjon, és teljesítse pénzügyi kötelezettségeit.

Egy WFOE létrehozása Kínában általában három-négy hónapig tart. A WFOE kérelmezési folyamat megkezdése előtt ki kell bérelni egy irodahelyiséget a jövőbeli üzleti tevékenységhez. A bérleti szerződésbe ajánlott egy olyan záradékot beilleszteni, amely a WFOE-kérelem elutasítása esetén büntetés nélkül érvényteleníti a szerződést.

A WFOE befektetőinek az üzleti engedély kiadását követő három hónapon belül be kell fizetniük a jegyzett tőke 20 százalékát, a fennmaradó összeget pedig két éven belül. A törvényi minimumkövetelmény 30 000 RMB, ha a WFOE-nak két vagy több befektetője van, vagy 100 000 RMB, ha a WFOE-nak csak egy befektetője van. A hatóságok azonban eseti alapon, a tervezett üzleti tevékenységet és a helyszínt figyelembe véve értékelik a jegyzett tőke összegét. Az összeget ezután írják bele a társaság alapító okiratába.

Közös vállalat (JV)

A közös vállalat (JV) külföldi és kínai befektetők közötti partnerség révén jön létre, akik közösen osztoznak a vállalat nyereségén, veszteségén és irányításán.

A külföldi befektetők két fő okból dönthetnek úgy, hogy közös vállalatot alapítanak; ezek közé tartoznak az egyes iparágakra vonatkozó kormányzati követelmények, valamint az, hogy a helyi partner előnyös helyzetben van, és piaci ismeretekkel vagy kialakult hálózatokkal segíthet. Erősen ajánlott, hogy konzultáljon egy meglévő közös vállalkozás külföldi partnerével annak érdekében, hogy jobban megértse a struktúra előnyeit és hátrányait, mielőtt továbblépne a közös vállalkozás létrehozásában. A megfelelő partner kiválasztásához elengedhetetlen a kellő körültekintés. Az átvilágítással kapcsolatos további információkért lásd a 4. fejezetet Kínában.

Kínában kétféle közös vállalat létezik: a tőkés közös vállalatok és a kooperatív vagy szerződéses közös vállalatok, amelyek elsősorban a nyereség és a veszteségek felosztásának módjában különböznek egymástól. A WFOE-khez hasonlóan a közös vállalkozásoknak is be kell fizetniük a vállalkozás alaptőkéjének 15 százalékát az üzleti engedély kiadását követő három hónapon belül, a fennmaradó összeget pedig az első két éven belül. A közös vállalkozásokra ugyanazok a minimális befektetési követelmények és a kormány által nyújtott ellenszolgáltatás vonatkozik, mint a WFOE-kre.

Tőkés közös vállalat (EJV)

A tőkeegyesítő vegyesvállalat (EJV) a második leggyakoribb struktúra, amelyet a külföldi vállalatok Kínába való belépéskor használnak, és amelyet a kínai kormány és a kínai vállalkozások a leginkább preferálnak. Az EJV-ket általában a kínai fél piaci ismereteinek, kedvezményes piaci elbánásának és gyártási képességének, valamint a külföldi partner technológiájának, gyártási know-how-jának és marketingtapasztalatának kihasználására hozzák létre.

Az EJV kulcsa az igazgatótanács és a vezetőség összetétele. Nehéz lehet olyan szervezeti struktúrát és közös kultúrát találni, amely megfelel az ausztrál jelentéstételi és szakmai követelményeknek, és gyakran felmerülnek a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos aggályok; ugyanakkor az EJV lehetővé teszi a kínai piacra való teljes körű belépést és a nyereség egyenlő elosztását is.

Szövetkezeti vagy szerződéses közös vállalat (CJV)

Az együttműködő közös vállalatban, más néven szerződéses közös vállalatban (CJV) nem szükséges minimális külföldi hozzájárulás a vállalat elindításához, ami lehetővé teszi a külföldi vállalat számára, hogy részt vegyen egy olyan vállalkozásban, amelyben inkább kisebbségi részvényes marad. A befektetők hozzájárulásának nem kell pénzben kifejezettnek lennie, hanem lehet „természetbeni” támogatás, például munkaerő, erőforrások és szolgáltatások. A nyereség és a hozam tehát nem a befektetési részesedésen alapul. Inkább a közös vállalkozási szerződés egyedi rendelkezései szerint oszlanak meg. A közös vállalkozás nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a szervezet, az irányítás és az eszközök struktúrája tekintetében is. A CJV-k időtartama korlátozott, bár a szerződések az érintett felek beleegyezésével és a vizsgáló és engedélyező hatóságok jóváhagyásával megújíthatók. A külföldi befektetőnek az is megengedett, hogy a CJV-szerződés időtartama alatt a CJV-ből teljes egészében vagy részben kivonja a jegyzett tőkéjét.

Külföldi beruházási partnerségek (FIP)

Két másik külföldi befektetési lehetőség is van, amelyet fontolóra vehet egy kínai vállalkozás létrehozásához. A külföldi befektetéssel működő részvénytársaságok (más néven külföldi befektetéssel működő részvénytársaságok) nem túl gyakoriak Kínában, és általában nagyobb szervezetekre vonatkoznak. A másik a nemrégiben bevezetett külföldi befektetésű társas vállalkozás (más néven közkereseti vagy betéti társaság). Az FIP-ek különböző előnyökkel rendelkeznek, amelyeket a WFOE-k nem kínálnak, beleértve a bejegyzett tőke ellenőrzése nélküli alapítási folyamatot, az adómegtakarítást, a belföldi és külföldi tulajdonosi (vállalati és egyéni) tulajdonosi lehetőségek, valamint a külföldiek alkalmazásának lehetőségét. A FIP-ek esetében a kihívást az általános partner korlátlan felelőssége jelenti.